A Hanaui Biblia
Ebben a hónapban a magyar bibliafordítás és bibliakiadás történetében több szempontból is különlegességnek számító Hanaui Bibliát választottuk a hónap Bibliájául, mely éppen 400 esztendeje jelent meg Hannoverben – akkori szóhasználat szerint Hanoviában, avagy Hanauban – Szenci Molnár Albert gondozásában. A jeles évfordulóra tekintettel hadd essék kissé több szó e fontos műről, s fordítójáról!
Kevesebb mint húsz évvel a Vizsolyi Biblia megjelenése után azért vált szükségessé egy újabb kiadás, mert az első számos fordítási, illetve nyomtatási hibával jelent meg. Ennek maga Károli is tudatában volt, s kérte is a Vizsolyi előszavában, hogy az ezekkel kapcsolatos észrevételeket az olvasók juttassák el hozzá annak érdekében, hogy a következő kiadásban kijavíthassa azokat. E munkát azonban ő már nem tudta elvégezni, mert egy évvel a Vizsolyi Biblia megjelenése után meghalt. A hatalmas feladatot egyik tanítványa, a rövid ideig Göncön tanuló Szenci Molnár Albert végezte el, melynek eredményeképp 1608-ban Hannoverben megjelentette a Bibliát, majd 1612-ben – mivel amaz négy év alatt teljesen elfogyott – a szintén németországi Oppenheimben egy újabbat, mely további korrekciókat is tartalmazott.
A Pozsony vármegyei Szencen született, de nagyszülei révén Székelyföldről származó Szenci Molnár Albert mindössze 34 éves volt, amikor e munkákat egymaga elvégezte. Ezt megelőzően s ezt követően is számos jelét adta kivételes tehetségének. Csak illusztrációképpen említjük meg, hogy írt latin–magyar szótárat, magyar nyelvtant magyarul tanulni szándékozó külföldieknek, három hónap alatt lefordította verses formában a 150 zsoltárt 130 különböző dallamra ültetve, Bethlen Gábor kifejezett kérésére pedig Kálvin fő művét, A keresztyén vallás rendszerét. Az irodalmárok körében egyöntetű vélemény, hogy az élet során szinte mindig úton levő és mindig tanuló Szenci Molnár írásaival korszakot nyitott a magyar irodalmi nyelvben és a magyar verselésben.
Végül néhány szó magáról a Hanaui Bibliáról. – A szöveggondozó elöljáró beszéde, valamint a Vizsolyi Bibliából átvett Károli által írt elöljáró beszéd után néhány héber, görög és latin szó – „melyek a Sz. Bibliában néholnéhol előforognak” – regisztere és magyarázata található. Az Újszövetség végére a genfi dallamokra – Clemens Marot és Theodore Beza dallamaira – írt 150 zsoltár, illetve a tízparancsolat, Simeon (Lk 2) és Anna éneke (1Sám 2), a miatyánk, valamint az Apostoli hitvallás versbe szedett és megzenésített változatát illesztette Szenci Molnár, továbbá a Heidelbergi Kátén alapuló Kis Catechismust, végül pedig egy ún. házitáblát, melyen evilági fejedelmeknek, ítélő bíráknak, uraknak és jobbágyoknak, házas férfiaknak és házas asszonyoknak, atyáknak és anyáknak, illetve gyermekeknek szóló bibliai intelmek és tanácsok állnak. Említést érdemel a Hanaui Biblia formátuma is, mivel ez az első kézikönyv méretű – a Vizsolyinál jelentősen kisebb – magyar nyelvű Biblia, tudniillik Szenci Molnár a kisebb mérettel szerette volna elérni, hogy könnyebben kezelhető legyen, illetve az olvasók számára elérhetőbb áron jelenjék meg.
Könyvtárunkban az 1998-ban, Debrecenben kiadott fakszimile kiadás mellett megtalálható egy eredeti, 1608-ból származó Hanaui Biblia is. Könyvtárunk eme ősnyomtatványát a borító tanúsága szerint 1796-ban restaurálták, amikor is egy bizonyos Joanes Högyi birtokába került. Az előző – ismeretlen – tulajdonostól is található egy bejegyzés a Mózes első könyve első lapján, melyen arról tesz említést, hogy 1712-ben kezdett a Biblia olvasásába. Sajnálatos módon az eredeti címlapoldal elveszett, s az első tíz-egynéhány lap margója is hol kisebb, hol nagyobb sérüléseket szenvedett az évszázadok során.
Reméljük, hogy a Biblia évében lehetőségünk lesz a 400 éves Hanaui Biblia restaurálására, emléket állítva ezzel is e bibliakiadásnak és szöveggondozójának!
LL